Kártyaparti, közben személyszállításos tanácsadás

Már hagyománnyá vált a kártyázás nálunk. Régi szokás, amit nem bánok, hiszen addig is együtt vagyunk.

Emlékszem, minket a testvéreimmel a nagynénénk tanított meg kártyázni. Szépen, az alapoktól kezdve, egészen a játékig. Először magyar kártyán játszottunk, majd pedig francián. Szerettem zsírozni, és snapszerozni is. Ha kint rossz idő volt, és nem tudtunk mit csinálni, akkor kártyáztunk.

Felnőtt korunkra egész jó játékosok lettünk szerintem. A baráti körben is sokan kártyáznak, így időözönként szoktunk partikat csapni. Mivel mostanra elég sokra bővült a játékosok légyszáma, így valami megoldást kellett találni rá, hogy mikor hogyan, és kinél ülünk össze. Erre a legmegfelelőbb döntést, Kati barátnőm javasolta. Mivel 5 pár vesz részt jelenleg mindig, itt azért néha bővül a játékosok száma, így mindig máshol üljünk össze. Magyarra lefordítva azt jelentené, hogy minden alkalommal valamelyikünk lenne a házi gazda. Így félévente kerül sor mindig ugyan arra a lakásra, vagy házra, családra. Ja, persze azt nem említettem, hogy örülünk, ha találunk havonta egy olyan alkalmat, ami mindenkinek jó arra, hogy kártyázzunk, így jön ki a féléves átlag. Szerintem ez a legjobb megoldás, így senkinek nem megterhelő.cards-627167_640

Azt is megbeszéltük, hogy minden alkalommal mindig hoz mindenki valamit. Ezt ha akarjuk megbeszéljük, ha nem akkor nem, a lényeg, hogy mindenki hoz egy kis enni meg egy kis inni valót.  Ez lehet süti, édes, vagy sós, de akár ropi chips is, sőt talán ezek fogynak a legjobban, vagy a magok, mint a mogyoró. Az a leg tutibb, ha rágcsiról van szó. Legalábbis a fiúk ezért nagyon oda vannak. Mi csajok nem minden alkalommal kártyázunk. Olyan is előfordult már,, hogy a fiúk az egyik szobában voltak, mi meg a másikban, ők kártyáztak, mi meg vagy beszélgettünk, moziztunk, vagy csak elvoltunk. A fiúk szinte mindig söröznek. Így vagy azt csináljuk, hogy hoz valaki egy kartonnal, és annak az árát dobjuk szét, így nincs abból „vita” hogy ki milyet akar inni, egy féle van, és kész.

Mi csajok vagy borozunk, vagy koktéloztunk. Zsuzsi barátnőnk járt valamilyen koktél készítő tanfolyamra, így ő ért ezekhez. Egyik alkalommal ki is találtuk, ha már van köztünk hozzá értő, akkor miért nem iszunk azt? Így minden alapanyagot megvettünk hozzá, mindenki hozott valamit ő pedig csak készítette az italokat. Azóta már majd minden alkalommal, ha arról van szó, havonta egyszer koktélozunk. Most már nem is kell mindenből venni, hiszen nem fogy el, csak a készletet pótolni.  Minden félét szokott készíteni A jeget a legegyszerűbben oldjuk meg, veszünk a benzin kúton egy zsákkal az bőven elég egész estére, még marad is belőle.

Ilyenkor szoktunk minden féléről beszélhetni, főleg a 2. vagy a 3. pohár innivaló után. Néha előfordul, hogy a fiúkról beszélgetünk, de az is, hogy ha valakinek valami gondja támad, azt oldjuk meg. Az egyikünk tanárnő, és múltkor pont azon beszélgettünk, hogy kirándulni mennének, de nem tud egy megbízható személyszállítással foglalkozó céget. Persze erre is találtunk gyorsan megoldást, mint mindig, mindenre. Mikor milyen hangulatunk van, azt csináljuk. Olyan is előfordult már, hogy mindenki kártyázott.

Múltkor megbeszéltük, hogy melyik filmet szerezzük meg, és nézzük meg közösen. Jó nagy röhögés volt belőle.

Szeretem ezeket az estéket, mert ezek hoznak minket közelebb egymáshoz. Még ha csak havonta egy alkalommal is tudunk összeülni, de ilyenkor jó együtt a barátokkal.